5 pontos check-list, ha láncügyletben veszünk részt

A láncügyletekre speciális szabályok vonatkoznak, így elkerülhetetlen a kérdés vizsgálata az adókockázatok elkerülése érdekében. Jelen cikkünkben 5 pontban foglaljuk össze a legfontosabb tennivalókat, ha láncügylet keretében vesz és/vagy értékesít terméket a vállalkozásunk.

Mielőtt azonban bemutatnánk az 5 pontot, amin láncügylet esetén végig kell menni, a legfontosabb tisztázni, hogy mi is az a láncügylet. Láncügyletről akkor lehet szó, ha kettőnél több szereplő részvételével történik ugyanannak a terméknek az értékesítése úgy, hogy egyetlen szállítás történik. Amíg „normál” értékesítés esetén 1 eladó és 1 vevő között közvetlen végbemegy az ügylet, addig ha még egy újabb fél is becsatlakozik, akinek a vevő továbbértékesíti a terméket, akkor már láncügyletről beszélhetünk. Az elnevezés meglehetősen beszédes, hiszen a résztvevők, akik lehetnek minimum hárman maximum bármennyien, egymás után adják veszik a terméket, mintha csak egy lánc tagjai, láncszemei lennének. A kulcsszó pedig: „egyetlen szállítás”. Ha a termék minden egyes értékesítéskor leszállításra kerül külön-külön minden tagnak a láncban – kivéve a logisztikai megállást – akkor több egymást követő „normál” értékesítésről van szó, nem láncügyletről.

Lássuk, mi az az 5 pont, amit érdemes átgondolni, leellenőrizni egy láncügylet esetén.

1. Járjunk nyitott szemmel – Avagy legyünk tisztában, hogy milyen ügyletben veszünk részt.

Legelső és legfontosabb feladat az, hogy felismerjük, hogy láncügyletben veszünk részt. A mai globalizált világban egyáltalán nem rendkívüli, hogy egy termék számtalan szereplőn megy keresztül, mire a végső fogyasztóhoz ér. Azonban mindenki féltett üzleti titokként őrzi a beszállítóit, nehogy a vevője (vagy a vevő vevője) gondolva egy nagyot megkerülje a beszállítói láncot és közvetlen a gyártótól/importálótól/disztribútortól szerezze be olcsóbban az árut.

Mi lehet árulkodó jel arra, hogy láncügyletben veszünk részt?

Ha a szállítónk csak kereskedő cég, amely saját készletet nem tart fenn, akkor biztosan láncügyletben veszünk részt, hiszen saját készlet hiányában valahonnan hoznia kellett az árut, tehát bizonyosan legalább hárman vagyunk már az ügyletben.

Ugyanez igaz, ha a vevőnk egy tisztán kereskedő cég, raktárkészlet nélkül, hiszen a tőlünk megvásárolt árut azonnal tovább is kell szállítani közvetlenül valakinek, tehát itt is bizonyos, hogy legalább hárman vagyunk az ügyletben.

Árulkodó jel lehet, ha az eladónk nem a saját raktárát adja meg feladási címnek, vagy ha tudjuk, hogy a lerakodási cím nem a vevőnk székhelye vagy telephelye, hiszen itt is biztosra vehetjük, hogy további szereplők is részt vesznek az ügyletben.

Szintén figyelmet érdemel, ha a szállítónk vagy a vevőnk nem a székhelye szerinti adószámát adja meg az ügylethez, vagy ha a megadott adószám szerinti országban nincs telephelye, raktára.

Gyakorlati megoldás lehet, hogy árulkodó jelek esetén a beszállítónkat és vevőnket nyilatkoztatjuk a felrakodás helyéről/használójáról, lerakodás helyéről/használójáról a ügylet további szereplőiről és illetőségükről.

2. Honnan hova megy az áru? – Avagy mely adószámokból választhatunk az ügylet során

A láncügyletek érdekessége, hogy legyen bár akármilyen nagy a résztvevők száma, az ügylet során csak két adószám közül választhatnak a felek. Hiába megy keresztül az áru akár 20 kereskedőn a gyártó és a végső vevő között, mindannyian csak 2 adószám közül választhatnak.

Ezért kiemelten fontos feltárni, hogy a szállítás mely tagállamból indul és mely tagállam a végső rendeltetési hely. Ugyanis ez határozza meg, hogy melyik az a két adószám, amelyet használni lehet a tagoknak az ügyletek során.

Példa:

Egy román vállalkozás számára irodai berendezéseket szállít egy magyar kereskedő, aki ezeket egy szlovák vállalkozástól szerzi be, amely szlovák vállalkozás – saját készlet hiányában – ezeket egy spanyol cégtől rendeli meg, megy szintén csak kereskedő és végső soron egy német disztribútortól veszi a berendezéseket, aki pedig közvetlenül a német gyártól rendel. Az irodai berendezések felkerülnek a kamionra a német gyár raktáránál és legközelebb Romániában nyílik a raktérajtó, a végső vevő telephelyén.

A láncügyletben bár 6 szereplő is van, de az ügyleteket kísérő számlákon csak német vagy román adószámmal fogunk találkozni, tehát csak ebből a kettőből választhatnak a felek.

3. Ki a szállító? – Avagy ki intézi a termék szállítását

Kiemelt szereppel bír a láncügyletekben a szállítást végző tag személye. A szállítást „végző” kifejezés magában foglalja azt, aki saját eszközzel szállít és azt az esetet is, ha a tag megbízásából logisztikai cég szállít.

Miért fontos ez a tag? Azért, mert az az ügylet, amelyben a szállítást végző tag részt vesz, egyfajta vízválasztó lesz a használható adószámok tekintetében. Azt az ügyletet, amelyben a szállítást végző tag részt vesz ún. mozgó ügyletnek nevezzük. Az áfa tv rendelkezései értelmében pedig a mozgó ügyletet megelőző ügyletekben a fuvarozás megkezdésének országának adószámát használhatják a felek, míg a mozgó ügyletet közvető ügyletekben annak az országnak az adószáma használható, ahol a fuvarozás befejezésekor van az áru.

A fenti példával élve tehát különös jelentősége van, hogy a román, a magyar, a szlovák, a spanyol vagy valamelyik német tag szállít-e vagy intézi a szállítást.

Természetesen némiképp egyszerűsíti a kérdést, ha mi magunk vállaltuk a fuvarozást vagy a fuvarozás szervezését.

4. Hányadikak vagyunk a sorban? – Avagy előttünk vagy utánunk történik a szállítás

Az előző pontban hivatkozott jogszabályi rendelkezés miatt van különös jelentősége annak, hogy hányadik láncszem vagyunk. Ugyanis a „mozgó ügyletet” megelőző ügyletekben a fuvarozás indulási országa által kiadott adószámot kell használnunk a számlázás során. A mozgó ügyletet követő ügyletekben pedig a végső kirakodás országa szerinti adószám használható.

Így tudnunk kell, hogy a szállítást végző tag előtt vagy után helyezkedünk el a láncban, vagy esetleg éppen a szállítást végző tag a szállítónk vagy vevőnk.

5. Mi a főkönyvelőnk telefonszáma? – Avagy valljuk be, amit be kell vallani

Ki gondolná, hogy az áfa bevallásunk még olyan ügyletekre is kíváncsi, amelyekben nem is használtuk a magyar adószámunkat. Így például a fenti példában jelzett ügyletben bár csak német vagy román adószám használható, a magyar tagnak mégis be kell tenni a magyar ’65-ös áfa bevallásba is.

Gyakorlati tapasztalatunk, hogy a cégek jellemzően nem vallják be ezeket a tranzakciókat, pedig az áfa bevallás részletező adatiban adatot kell szolgáltatni róla. Természetesen áfafizetési kötelezettség nem kapcsolódik hozzá, így az áfabevallásban sem lesz fizetendő vagy levonandó adó ehhez kapcsolódóan, de mint kontroladat az adóhatóság felhasználja. Az ellenőrzésre való kiválasztásban a beszámoló és az áfabevallás bevételi adataiban való eltérés is szerepet játszik. Márpedig, ha jelentős összegű bevétele keletkezik egy vállalkozásnak láncügyletekből, amelyekben nem magyar adószámot használt, és ezeket az ügyletértékeket nem szerepeltetni az áfabevallásban, akkor eltérés lesz a beszámoló adataihoz képest, ami adóellenőrzést vonhat maga után. Így ha a logisztika/beszerzés/sales/számlázási osztály látja, hogy láncügyletben vesz részt a vállalkozás, akkor érdemes felhívni a könyvelőt, hogy ezeket a tételeket is szerepeltesse az áfa bevallásban.

Jelen cikkünkben összefoglaltuk, hogy mi az az 5 legfontosabb dolog, amit láncügylet esetén érdemes áttekinteni és tisztázni.

Mindenek előtt vegyük észre, hogy láncügyletben vesz részt a vállalkozás. Ha ez megvan, derítsük ki, hogy mi az indulási és érkezési ország. Így megtudjuk, hogy milyen adószámok jöhetnek szóba az ügyletnél. Következő lépés a szállítást intéző tag felderítése és annak megállapítása, hogy ez a tag előtt vagy után állunk-e a sorban. Így megtudjuk azt is, hogy mely adószámunkat kell majd az ügyletben használni. Végül pedig hívjuk el a főkönyvelőt egy kávéra és zsebeljük be az elismerést Tőle azzal, hogy jelezzük, a külföldi láncügyletet is be kell tenni a magyar áfabevallásba.

Reméljük, jelen cikkünkkel hasznos segítségül szolgálhattunk. A láncügyletek számos formában megvalósulhatnak, a tagállamok szabályai különbözhetnek, import és export is kapcsolódhat hozzájuk, így ha bármi kérdés felmerül velük kapcsolatban, keressenek minket bizalommal.

Használja ki 30 perces ingyenes konzultációnkat, hogy felmérjük, mely területeken lehetünk segítségére.