Mi van a csőben? – Őszi adósaláta-javaslat 2025

2025 október 14-én benyújtásra került az őszi adócsomag – amelyet a hivatalos pletykák szerint egy másik is követi majd. Számos apróbb tartalmi és jogtechnikai módosítás mellett van néhány figyelemre méltó javaslat is, ami számos kérdést felvet. Jó hírrel kezdődik, mivel megszűnne a 2 éves korlát az adókiegyenlítés lehetőségére a kripto ügyletek esetén. Szűkül a támogatásból megvalósult beruházások értékesíthetősége és a K+F kedvezménynél elszámolható költségek mértéke. Bevezetésre kerülne a tartós megbízási jogviszony, amely 30%-os minimum járulékalapot vonszol maga után. Végelszámoláskor elengedett tagi hitel megszabadulna az illetékfizetés igájától. Világos lenne a számviteli törvényt olvasóknak is, hogy a TP kiigazításnál az időzítés kulcs kérdés lehet. És egy költői kérdés a végére: Mi fér még a 65M-es lapra?

Miről lesz szó a cikkben:

-            kripto ügyletek adókiegyenlítés

-            látvány-csapatsport támogatásból megvalósult beruházás

-            K+F kedvezményként elszámolható költségek

-            Tagi hitel elengedés illetékmentessége

-            Tartós megbízási jogviszony

-            TP év végi kiigazítás

-            ÁFA M-es lapok

2 éves szabály a kripto-ügyleteknél - RIP

A törvényjavaslat eltörölné a jelenleg érvényben lévő 2 éves szabályt az szja tv kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekre vonatkozó rendelkezéséből. A jelenlegi szabályozás értelmében az ügyleti veszteségek (pl. beszerzés költsége) csupán 2 éves időtávban használhatóak fel az ügyleti nyereségekkel szemben. Ez hátrányt jelent az átlagos ellenőrzött tőkepiaci ügyletekhez (ETÜ) képest, ahol ilyen korlát nincs a beszerzési értékre, azaz bármilyen későbbi időpontban beszámítható a nyereséggel szemben. A javaslat értelmében hasonló lenne a szabályozás a kripto ügyletek esetében is. Sőt!

El a kezekkel a támogatásból megvalósult beruházástól

A javaslat a látvány-csapatsport támogatásból megvalósult beruházások tekintetében kizárja az ingyenes átruházás lehetőségét. Az átadás, elidegenítés ellenértéke a tárgyi eszköz piaci értéke, de legalább a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke. Ingyenes átadásra csak akkor kerülhet sor, ha az átadott eszköz értéket már nem képvisel, azaz ha a könyv szerinti értéke már nulla.

Ha az elidegenítésre a tárgyi eszköz vonatkozásban a kötelező fenntartási időszak lejártát megelőzően kerül sor, akkor a megszerző köteles a fenntartási kötelezettség teljesítésére.

Erős zuhanás az elszámolható K+F költségekben

A kutatóintézeti közös projektre vonatkozóan igénybe vehető adókedvezmény maximuma a pontosítás szerint – összhangban az uniós állami támogatási szabályokkal – az elszámolható költség 10%-a, de legfeljebb 500 millió forint. Jelenleg a 100% költség elszámolható, amelyhez képest a változás így jelentős szűkítést jelent.

Tagi hitel – Fuss el véle!

Ki ne tudná, hogy a vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás az ajándékozási illeték tárgyi hatálya alá esik. Így a tulajdonos által nyújtott kölcsön ingyenes elengedése is illetékkötelezettséget von maga után. Tekintettel arra, hogy a hitel-tőke konverzióról már több éve lekerült a skarlát betű, indokolt volt átgondolni, hogy más hasonló esetek segélykiáltásait is érdemes meghallgatnia a jogalkotónak. Mivel végelszámolás esetén kevés racionális indok szól amellett, hogy egy vállalkozást, amelyet éppen gazdaság-jogi eutanáziában részesítenek, még illeték fizetési kötelezettség is terheljen – veszélyeztetve ezzel a végelszámolás feltételeit – így végre a javaslat mentesíteni szándékozik az ajándékozási illetékfizetés alól.

A „tartós megbízási jogviszony” vajon mi?...

A javaslat bevezetné a tartós megbízási jogviszony fogalmát. Hogy pontosan mit jelent a tartós, arról nincs rendelkezés. Feltételezhető, hogy több mint 1 hónapra szóló megbízás tekinthető ennek, de ennél több kapaszkodó nincs. Az indokolás is csupán huzamosabb időn keresztül történő megbízási szerződést említ, amellyel nem kerül sajnos a jogalkalmazó közelebb a válaszhoz.

A javaslat indokolása meglehetősen pozitív hangnemet képvisel, kiemelve, hogy ezzel a bejelentés könnyebb és világosabb lesz (már a jogviszony elején teljesíthető a bejelentés), illetve A1 igazolásra is alkalmasak lesznek az ilyen jogviszonyok…. azonban beemeli a javaslat ezt a 30%-os járulék minimum alá, ahol eddig csak a munkaviszony árválkodott.

Egy gondolat bánt engemet: megbízásos ügyvezetők?!...

TP kiigazítás – mi az újdonság?

Egy régi-új téma. Ha kapcsolt felek között nem piaci áron teljesült ügylet akkor transzferár kiigazítást von maga után. Nem érdemes azonban várni az utolsó pillanatig. Ha megvárja a vállalkozás a zárást, akkor a TAO bevallásban kell a kiigazítást megtenni, és törvény szerint a mediánhoz kell igazítani. Ellenben, ha még zárás előtt ún. számviteli kiigazítás történik, akkor elég az alsó kvartilishez igazítani az eredményességet.

Tehát érdemes időben cselekedni, és még zárás előtt elvégezni a szükséges kiigazítást. A kérdés az, hogy ezt a kérdést miért érezte a jogalkotó a számviteli törvénybe is beiktatni és tisztázni. Megértésünk szerint eddig is ez a két eljárás és módszer létezett.

Fér még valami az M-es lapra?

A javaslat úgy módosítja a befogadott számlákról történő adatszolgáltatás (M-es lapok), hogy abban nem kizárólag az áthárított adótartalomról, hanem a levonásba helyezett áfa-ról is kell adatot szolgáltatni. No comment…

Vegye igénybe ingyenes 30 perces konzultációnkat, amelyben fel tudjuk mérni, mire

van valóban igénye Önnek és vállalkozásának, és máris hasznos tanácsokkal

szolgálhatunk.